Kedd

Tünde:

Richard meditációs légzőgyakorlattal lepett meg bennünket, amit körben ülve végeztünk. 10 perc relaxálás után nagyon nehéz volt visszazökkennünk a módszertan rejtelmeibe. Egy teljesen értelmetlen szöveggel szembesültünk, ahol az összes ige, főnév és melléknév "zagyva zimbabwei" nyelven íródott. Páros munka során nekünk kellett kicserélni a szavakat, hogy angolul értelmes szöveget kapjunk. Ennek a feladatnak az értelmét még a pubban is kerestem. :-)

Meglepően érdekes feladat következett. Filmrészletet néztünk meg néma üzemmódban, majd megfejtettük a szereplők konkrét mondatait a látott helyszíneken. Figyelnünk kellett a testbeszédre, a résztvevők mimikájára.

Andyvel az óra elején elemeztük a házi feladatként kapott személyiségtesztünket, majd a feladatalapú oktatás előnyeit és buktatóit, egyes lépéseit veséztük ki. 

Magdi:

Történelmi személyeket jellemeztünk sok szemléletes melléknév felhasználásával, majd memóriafejlesztő játékkal jellemeztük egymást. A tanárnőnk a csoportot két részre osztotta, majd közösen igaz-hamis állításokat mondtunk  híres emberekről. A másik csoportnak kellett eldöntenie, hogy mennyi ezek igazságtartalma. Sajnos, holnaptól Cristina sem lesz velünk, ugyanis visszakapjuk Jake-t, aki kipihente a múlt heti oktatás fáradalmait. 

Ezután a kiejtésre, a mondat-és szóhangsúlyra, valamint az intonációra fókuszáltunk. Jó hangulatú, játékos óra volt, melyen sokat mozogtunk, ritmusosan leléptük a szótagokat, a nyomatéknál tapsoltunk.

A délutáni órákat a város túlsó végén fellelhető, népszerű Meadows parkban töltöttük Andyvel. Skót szokást követve egy olcsó közértben megvettük a legolcsóbb sört, majd letelepedtünk a puha pázsitra. (Végre megfejtettük, mitől skótok a skótok! :-))) 

Megvitattuk országaink oktatási rendszerének különbségeit, az iskolák szokásrendszerét, alapvető szabályait., filozofálgattunk a brit irodalom nagy alakjairól, és azok kötődéséről eme városhoz.

Csodálatos napsütés volt ezen a délutánon; 24 fok, ami a helyieknek már kánikula! 

Hazafelé végre betértünk a St. Giles (Szent Egyed) katedrálisba, amit már legalább fél tucatszor megcsodáltunk kívülről. Végre jó helyen voltunk jó időben!

Színes rózsaablakai lenyűgöztek bennünket.

A lemenő napsugár káprázatos fénybe borította az edinburgh-i kastélyt. Ez újabb fotókészítésre kényszerített bennünket. A kép bal alsó részén Skócia egyik nemzeti jelképe, a bogáncs látható. Ez a növény a skót egyfontos érmén is megjelenik. 

"Skócia egyik szimbóluma a bogáncs, mely minden viszontagságot túlél. A XI. században vált jelképpé, mikor a dánok megtámadták az országot. A legenda szerint szörnyűséges vérfürdőtől menekült meg az ország a bogáncs által, mely a sötétben mezítláb lopakodó ellenség egyikének talpa alá került. A katona felüvöltött, elárulva jelenlétüket. Azóta a bogáncs a védelem szimbóluma, melyet a Skót Testőrség és a Királynő Highlanderei büszkén viselnek."

A skótok úgy tekintenek magukra, mint akik minden viszontagságot túlélnek.

2019.07.23.